Tisztelt Fertőszéplaki Polgárok, Tisztelt Falumbéliek!
Nehezen indult az idei tavasz. Embert próbáló tél után vagyunk és emberemlékezet óta nem tört ránk olyan rendkívüli időjárás, mint március közepén.
Ilyentájt nem szokatlanok a nagy viharok, amiket mi „böjti szeleknek”hívunk. Az idén rendkívüli erővel törtek ránk. Rendkívüli módon, mint ahogy valóban rendkívüli időket élünk. Talán a természet figyelmeztetése is, hogy elemi erővel söpörjük ki az életünkből a csüggedést, a pesszimizmust, a kilátástalanságot és tekintsünk előre. Előre, ahol a természet már a megújulást, a kivirágzást veti a szemeink elé. A testi szemeinkkel már ezt láthatjuk, de ami fontosabb, a lelki szemeinkkel is ezt kell látnunk. Mint ahogy a tavalyi elszáradt, hó által összenyomott levelek közt felveti a fejét a hóvirág, úgy kell nekünk is megtalálnunk életünkben azokat a szépségeket, amelyek előre vihetnek bennünket. Hisz bármekkora is a nyomás rajtunk, vigaszt és reményt találhatunk a házastársunkban, a gyermekeinkben, unokáinkban, munkánkban és céljainkban.