A fertőszéplaki első világháborús emlékmű
Írta: Robotka Csabáné könyvtáros, történelem-földrajz szakos tanár   
AddThis Social Bookmark Button

100 éve ért véget az első világháború. A Nagy Háborúban széplakiak is harcoltak, többen soha nem térhettek haza családjukhoz. Erre emlékezünk az alábbi írásban.

 

Történelmi háttér

 

Másfél évvel az első világháború kitörése után, amikor egyre sűrűbben érkeztek haza a hősi halálról, eltűnésről szóló értesítések, felmerült a szervezett formában történő tisztelgés a hősök emléke előtt.

A háborúban elesett, eltűnt katonák emlékére törvény elfogadását javasolta 1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy. Ebben szerepelt, hogy minden település állítson emléket a világháborúban elesetteknek. A kezdeményezést támogatta gróf Tisza István miniszterelnök, aki beterjesztette a képviselőház elé  az 1917. évi 8. törvénycikket. E törvény kimondta, hogy:

"1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében.

2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel."

 

1924 májusában a nemzetgyűlés törvénybe iktatta (az 1924. évi 14. törvénycikk) a hősi halottak emlékének megünneplését, a Hősök Emlékünnepét. Május utolsó vasárnapját a nemzeti ünnepek közé sorolta és 1925 és 1945 között rendszeresen megünnepelték.

Az „államilag terjesztett mintakövetés” miért szorult be az egyházi keretek közé?

Gerő András történész írta: „Az 1947-48-ra egyre jobban érvényesülő sztálinizmus az emlékművekbe iktatott értékeket csak formailag és nem tartalmilag vállalta, azok mélységesen irritálták.” Mivel teljes megsemmisítésüket nem tehették meg, próbálták szerepüket, jelentőségüket csökkenteni. A hivatalos megemlékezések csak 1989-től váltak újra rendszeressé.

A fentiekkel magyarázható, hogy az államilag teremtett történelmi hagyomány egyházi keretek közé kényszerült. (Fertőszéplakon ez a május utolsó vasárnapi Hősök litániája.)

 

Az 1914–1915 fordulója körül megalakuló Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB) az első világháborúban elesett magyar katonák emlékének megörökítésére és ápolására felállított szervezet volt. Koordináló szerepet töltött be, minden erejével a háborús kormány propagandájának, ideológiájának támogatására törekedett. Művészegyesületeket és szervezeteket szólított fel emlékművek tervezésére, pályázatokat hirdetett, mintakatalógusokat adott ki. Nemcsak a háborús emlékek koncepciójának kidolgozását, a megvalósítás társadalmi ellenőrzését vállalta magára, hanem a művek forgalmazását is. A HEMOB-nál több száz típustervből (szoborkatalógusból) választhattak a megrendelők. Ez a törekvés sokszor a haszonszerzést szolgálta, visszaélésekre adott lehetőséget. A „békeévekben" (1938-ig) emelt szobrok száma az országban mintegy 1600 volt.

A községekben szoborbizottságok jöttek létre, feladatuk a hősi emlékmű megterveztetése, költségvetésének összeállítása, a szoboravató ünnepség megszervezése és a szobor környékén emlékpark létesítése volt. A szoborbizottságok sokszor versenyeztek is, melyikük faluja készíti el előbb a hősök emlékművét.

 

Az emlékmű története

 

Fertőszéplakon egyszerű, jelképekkel díszített, felújított emlékoszlop emléktábláin örökítették meg a neveket. A képviselőtestület 1936. június 6-án felvett jegyzőkönyve szerint:

„Fertőszéplak közönsége és leventeifjúsága a világháborúban a hazáért hősi halált halt fiai emlékét a község Szent Imre terén álló szt. Flórián fogadalmi kép restaurálásával ezen szobor talapzati falaiba 3 oldalán behelyezett márvány lapon a községünkből való (illetőségű, születésű, vagy lakos) fiai nevének bevésetésével megörökítette és ugyanezen hősi halottak emlékére egy-egy fát ültetett el, minden fa az elesett névtáblájával van megjelölve.”

Falunkban az emlékmű a jegyzőkönyv szerint a Szent Flórián szobor felújításával készült. Kiemelték, hogy a „képviselőtestület jegyzőkönyvi köszönetét fejezi ki Kotsits Ottó tanító és Horváth József plébános helybeli lakosoknak, akik szellemi vezetők voltak ezen létesítmények életrehívásában”.

Érdemes felsorolni az akkori képviselőtestület tagjait is: a bíró: Lajber Ignác, Horváth József plébános, Latesz József hercegi tiszttartó, Tömördi Béla, Czifra Viktor, Kovács Lajos, ifj. Farkas Imre, F. Tóth Sándor, Hanzséros Albert, Czifra K.(Kálmán, neve rövidítve szerepel a forrásban), Farkas Gergely körjegyző

 

 

 

 

A Hősök Ligete

A képviselőtestület határozatot hozott a hősök nevének összegyűjtéséről és a "Hősök ligetének" megvalósításáról. Annyi fát ültettek, ahányan elestek a háborúban, s folyamatos pótlásáról is gondoskodni kell, ha valamelyik fa kipusztulna. Halottak napján az elhunyt, távolban nyugvó katona családtagjai itt emlékeztek koszorúval, gyertyával, imádsággal.

 

Az emlékművön szereplő hősök neve

 

A trónörökös pár elleni gyilkos merénylet után, 1914. július 25-én a Monarchia területén elrendelték a részleges, majd 30-án a teljes katonai mozgósítást. Környékünkről a katonák általában a soproni gyalogezredekbe vonultak be. A magyar királyi 18. honvéd és népfölkelő gyalogezredbe, vagy a császári és királyi (K.u.K.) 76. gyalogezredbe, a lovasok többsége a császári és királyi 9. (Nádasdy) huszárezredbe.

A már kutatható források alapján egészen biztos, hogy az emlékművön szereplő 59 katonánál többen vettek részt a háborúban, valószínű, hogy ennél többen nem is tértek haza.

A Hadtörténelmi Levéltárban található I. világháborús halotti anyakönyvek gyűjteménye, a cs. és kir. Hadügyminisztérium  által, a világháború során hivatalosan kiadott veszteségi listák,

az I. világháborús katonatemetőkre vonatkozó iratanyag segít a hiányzó adatok pótlásában.

Szerencsés esetben a név mellett a születési év is szerepel, az is, hol estek el és mikor, néha a felmenők (apa, anya) is előkerülnek, vagyis azonosítható az illető katona. Ez egy terjedelmes anyag, folytatásokban adjuk közre a listákat.

Ezúton szeretném megköszönni Hegedűs Elemér nyugállományú alezredes hasznos és értékes tanácsait.

Az utolsó pillanatban vagyunk, a mai idősebbek még talán emlékeznek szüleik elmesélése alapján, kik estek el a családban, kiknek volt „fája” a Ligetben. Nagyon jó lenne ezt minél előbb összegyűjteni. Ebben kérjük mindenki segítségét!

 

Soproni Hírlap 1935. augusztus 2.:

 

Soproni Hírlap 1935. november 6.:


 

 

 

Polgármesteri köszöntő

 

Önkormányzati választás 2019

Facebook

Programnaptár 2019

Domb újság

.


Fertőszéplaki Sportkör

Fertőszéplakinak lenni


Ingyen WiFi Fertőszéplak központjában

Felhasználónév: wifi
Jelszó: free

Fertőszéplak képekben


 

Környező települések


   Fertőd

   Fertőszentmiklós

   Sarród

   Hegykő

   Fertőhomok

   Petőháza

   Fertőendréd

   Agyagosszergény

   Hidegség

   Fertőboz

   Kópháza

   Balf

   Sopron