Közhasznú információk
Önkormányzat
E-ügyintézés
Közérdekű adatok
Intézmények
Vállalkozások
Civil- és sportélet
Hitélet
Településünkről
Látnivalók
Fertőszéplak és a rádiózás története |
Írta: Lukács Béla |
A múlt értékeit kutatva jutottam el egy rendkívül érdekes, és az információáramlás kezdetét meghatározó témához. A mai, technikailag fejlett világunkban nehezen tudjuk elképzelni azt, hogy hogyan is kezdődött a rádiózással egy új hírközlési forma a szélesebb néprétegek számára. A mai technikai fejlettség egyik leggyakoribb problémája az, hogy minden ember önálló tevékenységként használja a technika adta lehetőségeket. A közösségek már nemcsak közvetlen kapcsolat útján épülnek ki, hanem legtöbbször valamilyen technikai eszköz segítségével. A mai ember magányosan televíziózik, rádiózik, internetezik, és a technikai eszközök segítségével (mobiltelefon, internet) igyekszik közösségi igényeit kielégíteni. Nem volt ez mindig így. A közösségépítés legfontosabb eszköze pedig a rádió volt.
A faluban található működőképes ORION típusú néprádió a Vasúti lámpamúzeumban megtekinthető!
Ahhoz, hogy teljes képet lássunk, mindenképp érdemes egy kis technikatörténeti áttekintést tennünk. "Magyarországon a rádiózás Európában egyedülálló módon indult, ez a forradalmi találmány pedig a Telefonhírmondó volt. Puskás Tivadar Budapesten 1893. indította el a telefonhálózaton keresztüli hír- és műsorközlést. A magyar rádióműsor 1925. december 1-jén indult, amelynek látható következménye volt, hogy a drótnélküli rádió hamarosan a telefonhírmondót ki fogja szorítani eddigi helyzetéből. 1923-tól nem katonai célokra már gyártottak rádiót, de igazán nem terjedt el széles körben. Valódi tömeggyártásról szó sincs, csak kezdetleges kivitelben, fülhallgatós változatban készülnek rádiók. Tehetősebb rétegek kiváltsága a rádióhallgatás. A rádiógyártók által is felismert szükség egy olcsó népvevő iránt hozta a nagy áttörést. A Magyar Rádió, a Posta, az áramszolgáltatók, a rádiógyárak összeálltak, és közösen megfinanszírozták a néprádiót. Megkezdődött 20 000 db néprádió gyártására. A készülék önköltsége 57 pengő 30 fillér volt, az eladási ár 48 pengő 24 havi részletre. A különbözetet a posta, a rádió és a villamos művek bevételeiből fedezték, az államon keresztül.
A néprádió külső megjelenése igazán jellegzetes. A bakelit ház rendkívül szép kivitelben készült. A magyaros külső megjelenést Bozzay Dezső iparművész tervezte. A készülék tetejének közepén a címer a koronával látható, melyet a később Orion embléma vált fel. Belső kialakítása a Telefunken javaslatára készült. Rendkívül kis áramfogyasztás jellemezte a lengőcsöves hangszóróval ellátott készüléket. A rádiózás nagyközönség számára végérvényesen hozzáférhető lett. A néprádió elterjedése az országban egyrészt üzleti, másrészt kulturális cél volt. Nemzeti érdek volt a néprádió minél szélesebb körben történő elterjedése, így falunkban is megjelent az első rádió." (Forrás: www.radiohistoria.hu) A telekommunikáció őskorát falunkban egy Telefunken típusú néprádió testesítette meg. Az „egyik” első rádió még akkumulátorról üzemelt, a faluban a villany bevezetése kezdetleges volt. Külön közösségi eseménynek számított egy-egy délután, amikor rádiózni gyűltek össze az emberek. Kovács Elemér szüleinek volt az egyik első rádiójuk a faluban. Elemér bácsi elmondása alapján idézhetjük fel a rádiózás történetét falunkban. Szüleimnek vegyeskereskedése volt a Kis utca és a Gyöpször kereszteződésében lévő sarokházban. A falu képe hasonlított a mai kialakításhoz, talán csak annyi volt e ház jellegzetessége, hogy közös kútja volt a szomszéd Balázs Ilonáékkal. A vasárnapok kiemelt szerepet kaptak akkor is a falusi emberek életében. Délelőtt templomban voltak, délután jöttek rádiót hallgatni. A felnőttek a ház előtt gyűltek össze beszélgetni, rádiót hallgatni. A ház előtt található közel három méteres fatuskón ültek a korán jövők, a későn érkezők hely hiányában saját ülő alkalmatosságot voltak kénytelenek maguknak hozni. A rádióból szóltak a hírek, amelyek politikamentesek voltak. A legfontosabb téma a háború volt. Ebben az időben még távol volt a falutól a háború, így az emberek a rádión keresztül kaptak híreket az oroszországi harcokról. A férfiakat is jobban érdekelték a sporttudósítások eseményei, és a falusi élethez kapcsolódó gazdálkodási témák. A zárt körben történő italkimérés csak fokozta a hangulatot. A közösségi életnek a rádió akkumulátorának lemerülése vetett véget. Az akkori idő egyik legkellemetlenebb eseménye az volt számomra, amikor Fertődre, a víztoronyhoz kellett elvinnem, tölteni a telepet. Bicikli még kevés volt a faluban, így legtöbbször gyalog közlekedtem. Ezt a munkát is szívesen vállaltam, mert tudtam azt, hogy az emberek legközelebb is jönnek rádiózni. A rendkívül érdekes és falunk történetében fontos eseményt örülünk, hogy Elemér bácsi megosztotta velünk. A történetet szívesen folytatnánk, kibővítenénk. Ha ebből az időből az idős emberek elmondják, megosztják velünk történeteiket, mi összegyűjtjük és megörökítjük az utókor számára is. A mai ember számára hasznos útmutatást ad az a tény, miként lehet közösség építő eszközként használni egy egyszerű műszaki cikket. Az idők folyamon a technika fejlődött. Az életforma is átalakult. Számunkra hasznos információkat már számtalan helyről tudjunk beszerezni. A legjobb esetben a megszerzett információt beszéljük meg más emberekkel. Az információszerzés már önállóan történik. Az internetes közösségek korában igazán érdemes átgondolni azt a lehetőséget, hogy nem lenne érdemes néha az embereknek összegyűlni és csak beszélgetni. Lehet, talán nem lennénk ennyire kiszolgáltatva a bennünket körül vevő műszaki cikkeknek. Amint látjuk a falunkban voltak ilyen időszakok és mai napig is vannak egyre bővülő számban programok, amelyek segítik az embereket közel kerülni egymáshoz. |