Fertő partján, Fertőszéplakon

van egy mini bölcsőde.

Létrejötte kedves-okos

nénik, bácsik érdeme.

Építette, szépítette

a sok dolgos munkáskéz,

s mire a fű kisarjadt

megnyitotta kapuit.

Összegyűltünk valahányan

ünnepelni, örülni.

a gyermekek jól-létéről

együtt gondoskodni.

Telt az idő, múlt az idő

gyarapodott a gyereksereg,

és a szép, új csoportszobát

lélekkel töltötte meg.

Kiskonyhában fa-zöldségből

készül a játékbaba étele.

Megvizsgáljuk a plüssmackót:

aranyszíve dobog-e?

Kiskockákból megépítjük

kisgarázsát autóknak.

Apró kezek szorgalmasan

magas tornyot alkotnak.

Az udvaron szaladgálunk.

fűz-kuckókban bújócskázunk.

Sütünk egy kis homoksütit,

gombócozzuk a homokfagyit.

Kismotorral gyorshajtásért

nem jár nekünk büntetés,

mégis jobb, ha nem száguldunk,

ne legyen bibi, sérülés.

Finom ebéd illatára

az asztalokhoz leülünk.

Kockás abroszt leterítjük,

közösen megebédelünk.

Ebéd után bölcsis ágyban

a mesét csendben hallgatjuk.

Álommanó álomport szór,

hogy szépeket álmodjunk.

Márton-napi felvonulás

volt az első közös programunk,

jól éreztük magunkat,

reméljük még folytatjuk.

Ha néha pityergünk is,

van sok móka, nevetés.

Napról-napra ügyesedve

igy telnek a napjaink.

A bölcsiben készült fényképek ide kattintva tekinthetők meg.