In memoriam Fertőszéplaki Téglagyár
Írta: Halász Imre írásai nyomán; Fotó: Holper Ferenc   
AddThis Social Bookmark Button

Esterházy téglaégető
A fertőszéplaki agyag minőségét a XVIII. század harmadik harmadában az Esterházyak is felfedezték. Arra vonatkozóan, hogy az első kemencét, vagy kemencéket mikor építették, nincs adat, de 1771. június 21-én herceg Esterházy Miklós utasítást adott arra, hogy a fertődi (süttöri) kastély építéséhez „Széplakon is készítsenek téglát!  (330 ezer darabot)” (Mőcsényi, 1998).

Esterházy téglaégető

A fertőszéplaki agyag minőségét a XVIII. század harmadik harmadában az Esterházyak is felfedezték. Arra vonatkozóan, hogy az első kemencét, vagy kemencéket mikor építették, nincs adat, de 1771. június 21-én herceg Esterházy Miklós utasítást adott arra, hogy a fertődi (süttöri) kastély építéséhez „Széplakon is készítsenek téglát!  (330 ezer darabot)” (Mőcsényi, 1998).

 

A fertődi kastély építése soha nem látott mértékben igényelte a téglát és az uradalomban minden lehetőséget meg kívántak teremteni a kemencék kapacitásának minél jobb kihasználására.

A széplaki agyag annyira jó minőségű téglát eredményezett, hogy 1778. május 20-án kártérítés fejében „Hét új széplaki kemencével 6 hold föld elvétetett az alattvalóktól, azoktól kik a Martonfalvi kúriához tartoztak” (Mőcsényi i.m.).

A már meglévő két kemence mellé odatelepített szentmiklósi és a megépített további hét kemencével – a számítások szerint – közel másfél millió téglát lehetett évente égetni.

Minden bizonnyal a széplakon égetett téglából került értékesítésre is, melyet egy 1781-es feljegyzés is tanúsít.

A fertődi kastélyhoz történő szállításról az utolsó adat 1784. június 25-éről maradt fenn. Ekkor 300.000 darab falazótégla égetésével voltak készen és vártak a szállítására.

 

Bán János téglaégetője

Fertőszéplakon az 1860-as években Bán János égetett téglát a jelenlegi Nagy Lajos utca 36. szám alatti családi háza kertjének végében. Bán János dédunokája, néhai Tóth Alajos bácsi a nagyapjától Bán Sándortól, Bán János fiától ismeri az égető történetét: „Az égetőben a tűz belülről kifelé haladva szilárdította meg a téglákat. Amikor a tűz kialudt, a külső és a belső réteget felcserélték, így biztosítva a garantált kiégetést. A környéken az Alföldről érkezett kubikusok bányászták az agyagot és vetették a téglát.” A Bán család nem csak a saját igények kielégítésére, hanem érékesítésre is termelt.

 

Steiner Sándor téglagyára

Steiner Sándor soproni téglagyáros érdeklődését is hamar felkeltette a jó minőségű fertőszéplaki agyag és hamarosan egy gyár építésébe kezdett. Ezzel egy időben szinte meg is szűnt a kis égetők korszaka, így a Bán család téglaégetőjének a története is. A téglagyár 1880-ban épült és Steiner Sándor és Társa néven jegyezték be.

Az alábbi, gyártörténeti összefoglaló Meilinger Imréné feljegyzései, valamint korabeli dolgozók elmondása alapján készült. A gyár dolgozói a kezdeti időben minden fizikai munkát kézzel végeztek. A korabeli szerszámok, eszközök is nagyon kezdetlegesek voltak. Így például a kemencékbe a nyerstégla behordását, majd onnét a kiégetett tégla kiszállítását is vaskerekű talicskával végezték.

A téglagyárban egy 1888-as adat szerint 13 család kb. 30 tagja dolgozott. Közülük fennmaradt Bauer András, Eitler Józsefné, Hódosi Vilmos, Horváth György, Horváth József, Horváth Pál, Kasper József, Kovács György, Oláh Ferenc, Takács István, Takács Frigyes, Trautner János, és Varga János neve.

A Steiner család 1910-ben az üzem vezetésével Poór Józsefet bízta meg. A teljesítményével minden bizonnyal meg lehettek elégedve, mivel Poór az üzemet 1944-ig vezette. A napi termelés 1000–1500 darab tégla volt, amit később (1920-as évek), a korszerű gépek üzembeállításával több ezer darabosra tudtak növelni.

A soproni téglagyárakkal 1930. január 13-án megkötött kartell megállapodási jegyzőkönyvet a fertőszéplaki téglagyár részéről Steiner Sándor fiai, Steiner Gyula és Steiner Emil írták alá.

1942-ben a gőzgépeket 80 lóerős villanymotorok váltották fel. Felgyorsult a téglagyártás folyamata, valamint az igények kielégítésére 2 présgépen folyt a cserépgyártás is. Megkezdődött a gerinccserép gyártása. Ebben az időszakban naponta 20–25 ezer téglát, 10–12 ezer cserepet és 2–300 gerinccserepet készítettek.

Steiner Sándort és a családját 1944-ben származásuk miatt elhurcolták.

Az üzemet távollétükben a már említett Poór József üzemvezető és Krammel Viktor vezették egészen 1944 őszéig, amikor őket is elhurcolták. 1944-től 1945 márciusáig egy Havasi nevű nyilas megbízott vette át a gyár vezetését. Ebben az időszakban hadiüzemként lőszert gyártottak.

A II. világháborút követően Steiner Magdolna (S. Emil lánya), Steiner László (S. Gyula fia) valamint Korics Honner Tibor (S. Gizella fia) voltak a gyár vezetői, egészen az 1948. márciusi államosításig. 1945-ben főidényben 80-100 főt foglalkoztattak, termelésük évi 7 millió tégla volt.

 

Az államosítás után

1948. március 26-án államosították a gyárat. Az akkori első vezetője id. Nagy Lajos volt. 1954-ben megépült a 20 kamrás körkemence. 1957-től Endrei Rudolf lett a gyár vezetője. 1958-ban a kemencét 26 kamrásra bővítették. 1964-ben 250 munkás dolgozott a gyárban, 16 millió téglát és 7 millió cserepet gyártottak. 1980-ban a körkemencét átalakították levágott végű (sic!) kemencévé, amely eseménnyel egy időben a kézi berakást felváltotta a targoncás rakodás. 1987. március 1-től Horváth Őri Béláné vezette a gyárat.

 

A rendszerváltás után

1990-ben Pödör Antal lett a gyár igazgatója. A gyár 1993. augusztus 1-től állami vállalatként, Fertőszéplaki Téglaipari Vállalat néven üzemelt tovább. 1993. december 31-től az Állami Vagyon Ügynökségen keresztül, 100% állami tulajdon mellett a Fertőszéplaki Téglaipari Kft. nevet vette fel. A privatizáció során 1994. október 7-től a 48 dolgozó által alapított Kft. lett a gyár 90%-os tulajdonosa, a maradék 10% az ÁVÜ-nél maradt. A dolgozói rész 10 százalékát nevesítették, a többi Téglavető Kft.-ként szerepel a tulajdonosi körben. Mindkét esetben ugyanarról a 48 főről van szó. Több hónapos huzavona után, 1996-ra az ÁVÜ 10%-a is dolgozói tulajdonba került.

A tégla iránti kereslet csökkenése odáig vezetett, hogy a 2016. május 26-án, az utolsó égetést követően a Kft. befejezte a gyártást. Ezután már csak a készletek raktárról történő értékesítése és a gépek, berendezések leszerelése, értékesítése maradt. A dolgozói létszám folyamatosan csökkent, mígnem a megszűnő Kft. utolsó munkanapján, 2017. október 31-én már csak 6 fő maradt. A teljesség igényével álljon itt az utolsó napig kitartó dolgozók neve: Pödör Antal ügyvezető, Becze Attiláné főkönyvelő, Kovács István műhelyfőnök, Főző Kálmán árukiadó, Endrei Rudolf rakodó, Pödör Tamás segédmunkás.

A Steiner Sándor által 1880-ban alapított téglagyár élt 137 évet...

 

Polgármesteri köszöntő

 

Önkormányzati választás 2019

Facebook

Programnaptár 2021

Domb újság

.


Fertőszéplaki Sportkör

Fertőszéplakinak lenni


Ingyen WiFi Fertőszéplak központjában

Felhasználónév: wifi
Jelszó: free

Fertőszéplak képekben


 

Környező települések


   Fertőd

   Fertőszentmiklós

   Sarród

   Hegykő

   Fertőhomok

   Petőháza

   Fertőendréd

   Agyagosszergény

   Hidegség

   Fertőboz

   Kópháza

   Balf

   Sopron