Iskolai megemlékezés a magyar kultúra napján
Írta: Füzi Ádám és Ihászné Lajber Rita   
AddThis Social Bookmark Button

Kölcsey Ferenc 190 éve, 1823. január 22-én írta meg a Himnuszt, nemzeti imádságunkat. Ebből az alkalomból a magyar kultúra napján 8. osztályosaink egy emlékező műsorral készültek. Felelevenítették a Himnusz sorait, és hallhattuk a mű keletkezésének történetét, Füzi Ádám tanár úr gondolatai alapján:

Van egy dal, amit előbb megtanulsz, még mielőtt a tartalmát megértenéd. Amíg pici vagy, csak hallgatod: a televízióban, amikor a győztes magyar sportolók tiszteletére felkúszik a rúd csúcsára a piros – fehér – zöld nemzeti lobogónk. Vagy az iskolai és városi ünnepélyeken, ahol tiszteletadással és meghatottan éneklik együtt a résztvevők. Aztán egy idő után magad is megpróbálod énekelni, s egyre biztosabban dalolod a többiekkel. Amire az iskolában tanulsz róla, már ismered, szereted, hozzád tartozik ez a dal: a magyar Himnusz.

A Himnusz Kölcsey Ferenc költeménye. Olyan vers, amelyben a költő Magyarországot és az e hazát szerető, védelmező és érte meghalni is kész magyar népet dicséri. Versében felemlegeti történelmünk dicsőséges eseményeit és véres küzdelmeit, veszteségeit. A bevezető és a záró versszakokban pedig Istent hívja segítségül, hogy végre boldogságban, békében élhessen e földön a magyar. Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő nem akad. Ezért is nevezzük Kölcsey Himnuszát a magyar nép imádságának.

Már a 16. századtól kezdve a korábbi templomi himnuszok nyomán szerte Európában néphimnuszok, nemzeti himnuszok éneklésével jelezték összetartozásukat az országok lakói. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk, és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, amit 1823-ban írt, szatmárcsekei magányában.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz szövegének megírását. Ennek emlékére 1989 óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Nem lett piros betűs ünnep, nincs ezen a napon iskolai szünet, de a legtöbb helyen, iskolában, könyvtárban, faluban, városban valamiképpen megemlékeznek Kölcseyről, a Himnuszról és a magyar kultúráról, nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények. Egy - egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális, művészeti életünk értékeiből.

Erkel Ferenc jó húsz évvel később zenét komponált ehhez a gyönyörű költeményhez. Hogy milyen áhítattal alkotta meg művét, azt saját szavaiból tudjuk:

„Csend van. Ülök és gondolkodom: hát, hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így gondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: Fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe.

És ott a szoba csöndességében megzendülnek ekkor az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz.”

Erkel Ferencnek sikerült megtalálnia a Himnusz szövegéhez méltó zenét. Bizonyság rá, hogy azok a pozsonyi harangok azóta is megszólalnak minden magyar lelkében, ha a Himnuszt hallja vagy énekli. Erkel Ferenc ezt a művét benyújtotta a Nemzeti Színház pályázatára. A pályázatot ő nyerte meg, s a Himnusz zenéjét 1844. július 12-én be is mutatták a Nemzeti Színházban. A megzenésített Himnusz 1844. augusztus 10-én csendült fel először nyilvános ünnepségen az óbudai hajógyárban a Széchenyi – gőzös vízre bocsátásakor. Hivatalos állami ünnepségen a budai Mátyás-templomban szólalt meg először 1848. augusztus 20-án.

A magyar kultúra egyidős Magyarországgal. A magyar nép életét, gondolatvilágát, hovatartozását, helyét a világban kultúránk ismerete adja. Kultúránk mutatja, bizonyítja eredetünket, létünket: A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek!

Mindenki a szülőföldjét szereti elsősorban, többre tartja a földkerekség más tájainál, és honának minden szülöttje leginkább az övéinek életét vágyik megismerni. Légy ember- ez a cél; légy magyar – ez a legjobb eszköz! Anyanyelvünk legdrágább örökségünk. Ha magyarok akarunk maradni, ragaszkodnunk kell nyelvünk helyességéhez és tisztaságához. Ez érdemes feladat. Az elhangzott gondolatokat nemcsak eszünkkel, szívünkkel is értenünk kell

Ezen a napon hirdettük ki a téli osztálydíszítő verseny díjazottjait is. Az alsó tagozatban 1. helyezett lett a 2. és a 4. osztály, 2. az 1. osztály, 3. pedig a 3. osztály. A felsősöknél a 6. osztály diadalmaskodott, 2. helyezett lett az 5. és a 7. osztály, 3. pedig a 8. osztály. Igazán szép, egyedi dekorációk születtek, a gyerekek saját kezű alkotásai még barátságosabbá tették a tantermeket. Köszönjük a szülőknek is az aula és az osztályok díszítését!

Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a füzetvezetésre, próbáljuk tanítványainkat a szépírásra, az igényességre tanítani. Ennek megfelelően az összes évfolyamon értékeljük a precíz füzetvezetést, a külalakot. Az iskolában a legszebb írók, a legigényesebb füzettel rendelkező tanulók a következő lettek:

  1. osztály: Bán Krisztina, Kiskéri Sára, Mészáros Benedek, Németh Dániel, Sipőcz Virág
  2. osztály: Borbély Botond, Honyák Laura, Jakab Bence, Létai Veronika, Sipőcz Benedek, Szalai Miklós
  3. osztály: Czifra Máté, Hanzséros Vanda, Ignácz Milán
  4. osztály: Bán Alexandra, Lukács Vanessza, Ősze Jázmin, Simon Nikolett, Sipőcz Rebeka, Tomasits Kíra
  5. osztály: Farkas Dominik, Lukács Nikolett, Varga Noémi
  6. osztály: Bán Zsófia, Ihász Melinda, Mészáros Orsolya, Takács Gergő
  7. osztály: Ábrahám Zsanett
  8. Mende Boglárka, Simon Patrik

Gratulálunk nekik!

Az ünnepségen készült fényképek ide kattintva tekinthetők meg.

 

 

Polgármesteri köszöntő

 

Választási információk

Facebook

Programnaptár 2024

Domb újság

.

Fertőszéplaki Sportkör

Fertőszéplakinak lenni


Ingyen WiFi Fertőszéplak központjában

Felhasználónév:
Jelszó:

Fertőszéplak képekben


 

Környező települések


   Fertőd

   Fertőszentmiklós

   Sarród

   Hegykő

   Fertőhomok

   Petőháza

   Fertőendréd

   Agyagosszergény

   Hidegség

   Fertőboz

   Kópháza

   Balf

   Sopron