Ingyen WiFi Fertőszéplak központjában

Felhasználónév: wifi
Jelszó: free

Nyitó oldal

Civil- és sportélet

 

 

A nyár leghosszabb zenei fesztiváljának ad otthont május 31 és szeptember 15 között Eszterháza. Az Eszterházi Vigasságok koncertjeire már kaphatók a jegyek a www.jegymester.hu portálon, illetve a májustól a helyszínen! Bővebb információ a fesztiválról a www.eszterhaza.hu oldalon.

 

Válogassuk! Program környezeti értékeinkért

 

Sopron és térsége hulladékgazdálkodási rendszer KEOP-1.1.1./2F/09-2011-0002

 

’56-os megemlékezés Fertőszéplakon
Írta: Körmendi Tímea   
AddThis Social Bookmark Button

Fertőszéplak közössége méltóságteljes megemlékezéssel ünnepelte az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját. Kóbor Attila polgármester úr köszöntötte az ünneplőket, majd Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja mondta el ünnepi beszédét.”…. Ami ezelőtt a tied volt, az most a másé. Ami ezelőtt jó volt, az most rossz. Ami ezelőtt okosság volt, az ma lopás, s ami ezelőtt lopás volt, az most törvény. Ezt az egészet úgy nevezik, hogy szocializmus. Érted már?...” idézett Wass Albert: Elvásik a vörös csillag című regényéből, érzékeltetve a forradalom előtti időket, valamint felelevenítette számunkra hogyan is vált egy pillanat alatt a nép nemzetté, és hogyan nyerte vissza Magyarország az önbecsülését.

 

Beszédét követően a Széchényi Ferenc Általános Iskola tanulóinak fellépését láthattuk Rozsits-Princzes Anita és Frechné Csertán Brigitta tanárnők irányításával. A gyermekek bemutatták a forradalom napjának eseményeit egy család elmesélése alapján. Az ünnepség a Szózattal ért véget.

 

Széles Sándor kormánymegbízott úr ünnepre szánt valamennyi sora itt olvasható:

„ A székely Mózsi oktatja fiát:

„…Ami ezelőtt a tied volt, az most a másé.

Ami ezelőtt jó volt, az most rossz. Ami ezelőtt okosság volt, az ma lopás,

s ami ezelőtt lopás volt, az most törvény.

Ezt az egészet úgy nevezik, hogy szocializmus. Érted már?
Nem én – vallotta be a gyerek.
Mózsi sóhajtott: Majd ha megnősz, okosabb leszel. De reméljük, hogy addigra már nyoma se lesz annak a csillagnak.”

 

Tisztelt Polgármester Úr,

Tisztelt Emlékező Közönség!

 

Wass Albert: Elvásik a vörös csillag című regényéből idéztem azt a jelenetet, amikor Mózsi, az édesapa megpróbálja kiokítani fiát, mi is az a szocializmus…

Persze, hogy nem értette a gyermek, miről beszél édesapja.. . de azt már megértette, elszenvedte, hogy szüleit a román kommunisták a Duna-deltába deportálták, abba a rettenetes munka- és átnevelő táborba, amit csak nagyon keveseknek sikerült túlélni…

Marxizmus – leninizmus – kommunizmus -  sztálinizmus…

Jól ismert történelmi fogalmak…még időrendben is helyes a sorrend.

Csak egy érdekes eszmeként indult… pokollá a megvalósítás tette.

A gyakorlatban legelőször az Oroszországot felváltó Szovjetunió próbálta megvalósítani, s a végeredmény apokaliptikus lett: világviszonylatban- máig -mintegy 100 millióra tehető a kommunizmus áldozatainak száma.

Magyarország már 1919-ben, a tanácsköztársaság idején ízelítőt kapott a „dicsőséges 133 napból”, a proletárok diktatúrájából, de ami a II. világháborút követően Magyarországon bekövetkezett, az minden képzeletet felülmúlt, az Dante pokla volt, a legalsó bugyor.

A szovjet sztálini kommunista diktatúra mintájára Rákosiék is bele fogtak a nagy emberkísérletbe, választási csalással ráerőszakolták az országra ezt a politikai berendezkedést, és felépítették a kommunista diktatúrát.

A magyar nép elvesztette szabadságát, az ország a függetlenségét.

Moszkvából irányították az országot, a magyar történelmet átírták, nemzeti szimbólumainkat a kommunista mozgalom jelképeire cserélték.
Természetellenes, Isten- és emberellenes abszurd rendszer volt ez.

A kérlelhetetlenség, kíméletlenség, zsarnokság, embertelenség, jogtalanság érvényesült.

A cél pedig a rendszernek ellenálló - vélt vagy valós- ellenség totális fizikai megsemmisítése volt.

A mai nap a szembenézés napja is, mely arra kötelez bennünket, hogy soha ne feledjük: a kommunizmus emberiség elleni bűne nem

a véletlen műve volt, nem valami természeti katasztrófa vagy rejtélyes okból előállt „sajnálatos esemény”, hanem tudatosan kiagyalt, emberek által, a kommunisták által precízen működtetett államgépezet.

Ennek az államgépezetnek fogaskerekét akasztottuk meg mi magyarok 12 nap erejéig.

 

Tisztelt Megemlékezők!

A forradalom valami olyan rendkívüli állapot lehet, amikor percek alatt végbemegy az, amihez máskor évek szükségesek. Ez a pillanat, ez az isteni villanás történt 1956. október 23-án  Budapesten. Ez a nap volt a kommunizmus bukásának kezdete.

Az 1956-os forradalom olyan méltóságos és olyan tiszta volt, amilyet csak az igazság adhatott neki.

Az ország néhány napra újjászületett, az emberek visszanyerték önbecsülésüket, és ebben az isteni villanásban a nép nemzetté lett, az évekig rozsdás roncsnak tűnő magyar lélek a legtisztább acéllá nemesült, s ékként hasított bele a szovjet birodalom húsába.

56 szabadságharca hatalmas támadás volt Rákosi és a szovjet birodalom betonkolosszusa ellen.

Számos korabeli fotót, filmet láttunk már…belénk ívódott a békés felvonulók boldog, őszinte, tiszta tekintete, a hatalmas géppuskát cipelő gyerekek, a lyukas zászlót lengető fiatalok képe.

Legszebben talán Fekete István írta le a forradalom lelkületét:

"Itt nem voltak altábornagyok, itt nem volt stratégia és taktika, itt csak halálba menő tizennégy-húszéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén az istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatornalevesével, a hazugság emészthetetlen maszlagával, nekimentek fölborítani a hegyet, megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghalni.

És felborították a hegyet és megfordították a történelmet..."

Az első boldog forradalmi napot követően tankok lepték el Budapest utcáit, a kicsiny Magyarország reménytelen, hősies szabadságharcba kezdett a hatalmas szovjet birodalom ellen. Tizenéves gyerekek álltak

a tankok elé és dobtak a tankokra benzines palackokat… és meghaltak a tizenéves gyerekek, nők és férfiak, fiatalok és idősebbek…

November 4-én aztán vége lett mindennek… bejöttek az oroszok.

Egy 56-os forradalmár ezt írta naplójában:

„November negyedikén hajnalra beborult az ég,

és sűrű köd telepedett a városra. Mindenhonnan jól lehetett hallani a szovjet tankok dübörgését.  És akkor tudtuk, hogy egy időre vége van.

Azt senki meg nem jósolhatta, hogy hány év lesz ez az idő, és meddig kell makacsul összepréselt szájjal hallgatni, hallgatni, hallgatni…”

És mit tett mindeközben Európa?

A nyugati hatalmak, Amerikával az élükön, távolról ugyan bátorították, lelkesítettek a magyarokat, de – mint annyiszor – végül ismét cserbenhagyták Magyarországot.

A szuezi konfliktus megoldása sokkal fontosabbnak bizonyult a szegény kis magyar nép szabadságharcához képest.

Végzetesen magunkra maradtunk. Európa néhány, csekély számú valódi írástudójának lelkiismeretét azonban feldúlták a magyarországi események.

Ilyen igaz írástudó volt Albert Camus francia író, aki a híres Magyarok vére emlékezésében a szabadságharc első évfordulóján a következőket írta:

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat.”

A megtorlás rettenetes volt.  Magyarországot keresztre feszítették.

Az új kommunista hatalom Kádár vezényletével példátlan méretű kivégzés-sorozatot indított már 1956 decemberében.  A Kádár-korszak kezdetén több száz embert juttattak bitófára, jeltelen tömegsírokba temették az áldozatok egy részét, több ezer embert bebörtönöztek.

Maga Kádár 280 halálos ítéletről beszélt Gorbacsovnak 1985-ben.

Becslések szerint mintegy 200 ezer ember menekült el a megtorlás miatt.

Camus még a szabadságharc eltiprása után is kiállt a magyarok mellett. Nagy hatású beszédet tartott 1957. tavaszán Párizsban. Igen keményen, és sajnos, a jövendő vérengzéseit pontosan látva, így fogalmazott:

„Hiába mondják, hogy Kádár más mint Rákosi a kettejük közti különbség nem jelentős, mindketten ugyanaz a fajzat…Különbség csak az áldozatok számában van, és ha Rákosinak egyelőre több vér tapad is a kezéhez, nem lesz így sokáig. Hogy a kopasz gyilkos vezeti-e az országot vagy az üldözötteket üldöző, annak Magyarország szabadsága szempontjából semmi jelentősége. A terror nem fejlődik, legföljebb csak fokozódni fog.”

 

Tisztelt Ünneplő Közönség!

 

Közben átléptünk a XXI. százada, de még ma sem gondolkodik minden magyar úgy 56-ról, mint Camus… sőt. Ötven évvel szent szabadságharcunk után, 2006-ban még mindig magyar parlamenti képviselő lehetett, aki nyilas hordákat emlegetett ötvenhatról szólva… A szocialista hatalom ötven év múltán se tudta vállalni forradalmunkat.

Az ötven éves évforduló - ünneplés helyett véres eseménnyé fajult.

2006. október 23-án a hatalom lovasrohamot vezényelt a békésen ünneplőkre, gumilövedékkel lövetett saját népére, és máig nem tudjuk, máig nem lehetett kideríteni, kinek a parancsára történt ez a gyalázat.

Az ötven éves évfordulón ismét megalázták a magyarokat, meggyalázták, szembeköpték szent forradalmunkat. Ez megbocsájthatatlan.

 

Tisztelt Széplakiak!

 

A felejtés a legnagyobb bűn, amit mi, az utánuk jövők 56 kapcsán elkövethetünk!

Még csak 60 év telt el…de lassan már a megszépítés lesz úrrá a kommunisták bűneinek megítélésében. Ők meg büntetlenül, sikeresen átmentették magukat a XXI. századba. Utódaiknak egyetlen céljuk van: visszaszerezni a hatalmat, úgy tűnik: bármi áron!

Számomra megdöbbentő, hogy még mindig él egyfajta hamis nosztalgia Kádár János és a Kádár rendszer után, mintha az emberek elfelejtették volna, hogy Kádár államgépezete több száz ember haláláért felelős.

Van még mire ráeszmélnünk!

1956. december 26-án, Mindszenty bíboros elhurcolásakor így hangzottak papjaihoz intézett búcsúszavai:

„Mindig és mindenütt csak az történhetik velünk, amit az Úr rendel vagy megenged. Tudtán kívül még egyetlen hajszál sem esik le a fejünkről.

Annyi más után elvehet a világ tőlünk ezt vagy amazt, de nem veheti el tőlünk Jézus Krisztusban való hitünket. …

Nem lehetünk tehát olyanok, és nem viselkedhetünk úgy, mint akiknek nincs reményük és hitük... Tőlünk telhetően munkálkodjunk Krisztus Király országáért, amely az igazság és kegyelem világa.

Az odavezető úton nem felejtjük el Tertullián szavait:  bizonyos vádlók vádja nekünk dicsőségünk.”

 

Tisztelet a Hősöknek!

 

Polgármesteri köszöntő

 

Facebook

Programnaptár 2017

Domb újság

.


Fertőszéplaki Sportkör

Fertőszéplakinak lenni


Fertőszéplak képekben


 

Környező települések


   Fertőd

   Fertőszentmiklós

   Sarród

   Hegykő

   Fertőhomok

   Petőháza

   Fertőendréd

   Agyagosszergény

   Hidegség

   Fertőboz

   Kópháza

   Balf

   Sopron